Virágélet
Már ekkor vágytam egy gyermekre... (2001.03.23.)
Most levele élettel teli, zöld,
Virága szép színes szírmokat ölt.
Szárai a fény felé kúsznak,
Érik az éltető napsugarak.
De e sugarak perzselhetnek,
S egyszer csak vége az életének.
Színes selymes szirmai lehullanak,
Üde zöld levelei elsorvadnak.
Eltűnik, semmivé lesz végül,
De helyén egy apró kis mag ül.
S ha újra jő a tavasz, kikelet,
Belőle egy új kis élet ébred
Egy növény csupán ez a kis virág,
Forog, nem áll a végtelen világ.
Ez nincs többé, de az most éled
Mint a világ, oly végtelen az élet.
...és ha nincs többé, nem hal meg,
az utódokban tovább élhet.
Ez az értelme az életnek...
|