Móra Ferenc: A csókai csóka
Csókai csókának Mi jutott eszébe? Föl szeretett volna Öltözni fehérbe. Unta szegény jámbor, Hogy õ télen-nyáron, Örökkön-örökké Feketében járjon.
Ahogy így tûnõdik Ághegyen a csóka, Arra ballag éppen Csalavér, a róka. Attól kér tanácsot, Mit kellene tenni, Hófehér galambbá Hogy kellene lenni.
"Nincsen annál könnyebb - Neveti a róka - Fürödj meg a hóban, Te fekete csóka! Olyan fehér galamb Lesz rögtön belõled, Hogy magam sem tudom, Mit higgyek felõled."
Nagyeszû rókának Szót fogad a csóka, Nagy vigan leugrik Az ágról a hóba. Az orra hegye se Látszik ki belõle, Kérdi is a rókát, Mit hisz most felõle?
"Azt hiszem, galamb vagy" - Csípte meg a róka, S csapott nagy ozsonnát Belõle a hóba. Róka csípte csóka, Csóka csípte róka - Így lett fehér galamb A csókai csóka.
|