Az okos leny
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnrnak egy takaros, okos lnya, aki olyan okos volt, hogy hetedht orszgra elment a hre. Meghallja ezt a kirly. Odaizent, hogy van neki a padlsn szzesztends kendere, fonja meg azt selyemcrnnak.
A leny erre visszaizen, hogy van nekik egy szzesztends svnykertsk, csinltasson a kirly abbl aranyorst, akkor szvesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kvnhatja a kirly, hogy a drga aranyfonalat haszontalan faorsn fonja meg.
Tetszett a kirlynak a felelet. Megint izen a lenynak, hogy van neki a padlson egy lyukas korsja, foldozza meg, ha tudja.
Megint visszaizen a leny, hogy fordttassa ki a kirly a korst, mert az regapja se hallott olyat, hogy a sznrl foldoztak volna meg valamit. Ez a felelet mg jobban megtetszett a kirlynak. Most meg mr azt izente, hogy menjen el a leny hozz, de menjen is meg ne is; ksznjn is meg ne is, s vigyen is ajndkot meg ne is.
Erre a leny elkrte az apjtl a szamart, fellt a htra, s gy ment a kirly elbe. Otthon egy galambot megfogott, kt szita kz tette, s elvitte magval.
Mikor aztn a kirly elbe rt, egy szt sem szlt, hanem meghajtotta magt, aztn a galambot a szita kzl elreptette. gy aztn ment is, nem is; ksznt is, nem is; vitt is ajndkot, nem is.
A kirly gy megszerette az okos lenyt, hogy mindjrt elvette felesgl.
|