- Hagyd el, ne k�rd, mert dologtalan, s nem �lsz meg vele.

Megint megk�ri egy leg�ny, s az anyja azt is le akarja besz�lni, de ez azt felelte:

- H�t kigyelmed olyan anya, hogy a le�ny�nak nem akarja boldogs�g�t? J�ssz-e hozz�m, h�gom?

- Igen biz �n j� sz�vvel! - feleli a le�ny.

A leg�ny azt mondja:

- Gyere, menj�nk s esk�dj�nk meg!

A leg�ny a le�nyt elveszi az anyja ellen�re is, elmennek, meg esk�sznek.

A le�ny csak ahhoz tartotta mag�t, ahogy az anyj�n�l szokva volt, ott �ld�g�lt egy helyben, sz�p k�nyesen, pirim�koson, nem dolgozott semmit �ll� napestig, csak a l�b�t l�b�zta. Neki az is mindegy volt, ha az ura szidta is �rte.

Gondolta az ura: "Hagyd csak el, ifiasszony, mert majd megtan�talak �n t�ged dolgozni, ha az any�d meg nem tan�tott is!" Mert amikor hazaj�tt a mez�r�l, az anyja is �r�kk� panaszolta, hogy a menyasszony semmit sem dolgozik. Azt mondta:

- Evvel, �des fiam, soha meg nem �lsz, mert semmi dologhoz nem ny�l. �gy �l �r�kk�, mint egy nagy gr�fn�! Jobb lesz, ha elv�lsz t�le.

- Elv�lni nem v�lhatok el, any�masszony, mert tudva �gy vettem el, mint dologtalant. Hanem b�zza r�m kigyelmed, majd megtan�tom �n �t dolgozni.

M�snap reggel az ifj� gazda elment ki a mez�re, s mikor hazaj�tt, azt k�rdezte:

- Ma h�nyan dolgoztunk, any�masszony?

Az anyja azt felelte:

- Ketten, �des fiam!

- Na, h�t ketten is egy�nk! - mondotta a fi�.

Ettek ketten, s az ifiasszony �tlen maradt m�g este is s reggel is.

Reggel, mikor az ura elment, s�rt egy j� n�t�t, azut�n s�hajtozni s gondolkozni kezdett. Egyszer azt k�rdi az any�s�t�l:

- Any�masszony, ha a t�zet megsz�tom, dolog-e?

- Dolog, �des l�nyom, dolog!

Megsz�totta h�t a t�zet. Azut�n azt k�rdezte:

- H�t ha a t�zre f�t hozok be, dolog-e?

- Dolog az is, �des l�nyom - felelte az �reg.

F�t is hozott. Azut�n megint megk�rdezte:

- H�t ha vizet hozok, dolog-e?

- Dolog, �des l�nyom, dolog!

- H�t ha kiseprem a h�zat?

- Az is dolog!

Vizet hozott, h�zat sepert, s az �reg meg�rvendett, hogy j�l kezdi majd viselni mag�t, s elmagyar�zta neki, hogy mif�le dolgok vannak a h�z k�r�l, s azokba beind�totta, seg�tette, tan�totta.

A gazda hazaj�tt, s mikor asztalhoz kellett �lni, k�rdi az anyj�t:

- Ma h�nyan dolgoztunk, any�masszony?

- H�rman, �des fiam - mondta nagy �r�mmel az �reg.

- Na, h�t akkor h�rman is egy�nk! - mondta a gazda is �r�mmel.

Asztalhoz �ltek h�t, az ifiasszony m�g nagyobb �r�mmel, mert m�sf�l nap alatt �ppen el�gg� megeh�lt.

Aznapt�l fogva mindig h�rman dolgoztak, s h�rman is ettek.

M�g ma is �lnek, ha meg nem haltak.