K�sz�nt� 

M�r megj�tt�nk ez helyre, 
any�k k�sz�nt�s�re, 
any�m, l�gy rem�nys�gben, 
k�sz�ntelek eg�szs�gben. 

Gy�ngyharmatos hajnalba 
kivirult a hajnalka, 
sz�p kivirult hajnalk�k, 
k�sz�nts�tek j� any�t.

Amennyi a z�ld f�sz�l,
�gen ah�ny csillag j�r, 
m�jusban a sz�p vir�g: 
annyi �ld�s sz�lljon r�d. 

Ah�ny csepp a tengerben, 
annyi h�la sz�v�nkben, 
gyermekeid h� szav�t 
hallgasd meg ma j� any�nk.

 Any�k napj�ra

�gy rep�ltem, mint a mad�r!
Pedig sz�rnyam sincsen.
Vir�got is hoztam Neked!
Pedig kertem sincsen.

A szeretet az �n sz�rnyam 
Sz�vem az �n kertem.
Any�k napj�n k�sz�ntelek,
�desany�m, lelkem!

Fazekas Anna: K�sz�nt�

Don�szi Magda: Any�k napj�n 

Tavaszodik, kis kertemben 
kiny�lik a tulip�n. 
Ragyognak a harmatcseppek 
any�k napja hajnal�n. 

Kiny�lott a bazsar�zsa, 
k�k nefelejcs, tulip�n, 
neked adom any�k napj�n, 
�des-kedves anyuk�m.

Don�szi Magda: Any�knapja van ma

�res a kis cs�ka f�szek
Egy m�jusi reggel.
Az �t vid�m cs�kagyerek
T�n vil�gg� ment el.

Cs�ka mama sz�vdobogva
Keresgette oket,
De nem l�tt�k sem a nyuszik,
Sem a f�rge �zek.

J�nnek! Sz�lt a kakukk,
Ki a legmesszebbre l�tott,
Kis cs�r�ben mindegyik hoz
Egy-egy sz�l vir�got 

Hol voltatok? Sz�lt az anyjuk,
S megcsuklik a hangja.
Neked hoztunk vir�got,
Mert ma van any�k napja.

 M�ra Ferenc: Any�nak 

�lmomban az �jszaka
aranykertben j�rtam.
Aranykertben aranyf�n
aranyrig�t l�ttam.
Aranyrig� �nek�t
a sz�vembe z�rtam.
Ah�ny lev�l lengedez
sz�lringatta �gon,
ah�ny harmatcsepp ragyog
f�sz�lon, vir�gon
�desany�m, fejedre
annyi �ld�s sz�lljon.

Zelk Zolt�n: Este j�, este j�

Este j�, este j�
este m�gis j�.
Apa mosdik, anya f�z,
egy�tt lenni j�.

�g a t�z, a faz�k
v�zn�t�t f�ty�l
bog�rkarika forog
a l�mpa k�r�l.

A t�ncuk karik�s,
mint a koszor�,
meg is hal egy kis bog�r:
m�gse szomor�.

Lassu t�nc, lassu t�nc
t�ncol a plafon,
el is �rem m�r tal�n, 
olyan alacsony.

De az �gy, meg a sz�k
messzire szalad,
mint a f�st, elsz�llnak a 
fekete falak.

Nem f�lek, de az�rt
s�rni akarok,
sz�llok �n is mint a f�st,
mert k�nny� vagyok...

Ki emel, ki emel
ringat emgemet?
kinyitn�m m�g a szemem,
de m�r nem lehet....

Elolvadt a vil�g,
de a k�zep�n 
anya �l �s ott �l�k
az �l�ben �n.

 J�zsef Attila: Mama



M�r egy hete csak a mam�ra

gondolok mindig, meg-meg�llva.

Nyikorg� kos�rral az �l�ben,

ment a padl�sra, ment ser�nyen.



�n m�g oszinte ember voltam,

orditottam, toporz�koltam.

Hagyja a dagadt ruh�t m�sra,

Engem vigyen f�l a padl�sra.



Csak ment �s teregetett n�m�n,

nem szidott, nem is n�zett �nr�m,

s a ruh�k f�nyesen, suhovam,

keringtek, sz�lltak a magosba.



Nem nyafogn�k, de most m�r k�s�,

most l�tom, milyen �ri�s �, -

sz�rke haja lebben az �gen,

k�kit�t old az �g viz�ben.

 Erd�lyi J�zsef: Anyai sz�



Vert�k a fecskef�szkeket,

az ist�ll� eresz alatt,

kihoztuk �s csaptuk a f�ldh�z

a kopasz fecskefiakat.



Nem hatottak meg a kifosztott

madarak sikong�sai, -

j�tszottunk... Van-e k�l�nb j�t�k,

mint �letekkel j�tszani?...



Egy kisfecsk�t �n hazavittem,

hogy any�mnak megmutatom –

A szivemet cser�ltem el

azon a v�gzetes napon,

az �n �rtatlanul kegyetlen,

�ld�kl� gyermekszivemet...



Any�m is jobban tette volna,

ha nem sz�lt volna engemet!

Nem b�ntott, csak azt mondta, hogy

a fecske Isten madara,

s aki b�ntja, azt megveri

az Isten t�zes ostora. 

Azt k�rdezte: hogy esne n�kem,

ha megfogna egy �ri�s,

s kit�pn� a k�t kezemet,

mikor nem is voln�k hib�s?...



Tanyasi j�tsz�t�rsaimnak

elmondtam: mit mondott any�m,

f�lrel�ktek. Nem fogott

rajtuk a j�mbor tudom�ny.

Magam is maradtam, kis tud�s,

egy j�t�kommal kevesebb,

k�t kezem tiszt�bb, mint a m�s�,

de a k�t szemem k�nnyesebb...



Mi�rt is tanitott j�ra, sz�pre?

Mi�rt nem mondta, hogy �ld, csak �ld,

ne sajn�ld a kicsit, a gyeng�t,

mert az erosek� s F�ld,

kiknek sziv�ben nincs b�nb�nat,

se irgalom, se kegyelem!...

Fegyverrel birj�k a vil�got,

�s �nnekem nincs fegyverem.



Nincs fegyverem m�s, csak a sz�,

�s nem hallgat r�m a vil�g,

nem hallja meg, hogy sikoltoznak

fiaik ut�n az any�k.



Nem hallja, hogy siratja rablott

szerelmes a szerelmes�t, -

egy neveletlen, �ri�s,

vad gyermek az emberis�g.



Ki f�kezi meg ezt a j�tsz�,

gyilkos �ri�sgyermeket?

Ki fogja �gi tudom�nyra

a durva n�pvez�reket? –



Anyai sz�! Angyali sz�zat,

isteni fegyver, t�zesen

sz�llj szivr�l szivre, sz�jr�l sz�jra,

se is n�mulj el sohasem!...

L�tay Lajos: �desany�m, mit segitsek?



�desany�m mit segitsek?

Cukrot t�rjek? Hozzak lisztet?

Megp�rk�ljem t�n a k�v�t?

Elszaladjak hagymasz�r�rt?



Neked sz�z �s sz�z a dolgod,

mig eb�d�nk egybehordod;

mig az asztal megteritve,

csak te f�radsz, te s megint te!



�mde �n nem hagylak t�ged,

t�tlen mint is n�zhetn�lek?

S �pp ma van l�m neved napja,

h�t igy �ld meg, mosogatva?



�desany�m, mit segitsek,

hogy ne f�radj, l�gy mind frissebb?

Megtenn�k �n mindent �rted,

minden gondt�l kim�ln�lek.

Hogy vid�man �lj sok�ig,

s ifjan l�sd meg unok�id.

 Dsida Jen�: H�laad�s



K�sz�n�m Istenem az �desany�mat!

Amig � v�d engem, nem �r semmi b�nat.

K�r�lvesz virraszt� �ld� szeretettel,

�rtem �jjel-nappal dolgozni nem restell.



�ldott teste, lelke csak �rettem f�rad,

K�sz�n�m Istenem az �desany�mat!

K�sz�n�m a lelk�t, melybol reggel, este

im�ds�g sz�ll Hozz�d, gyermek��rt esdve.



K�sz�n�m a sziv�t, mely csak �rtem dobban 

itt e f�ld�n senki sem szerethet jobban! – 

K�sz�n�m a szem�t, melybol j�s�g �rad,

Istenem k�sz�n�m az �desany�mat! 



Te tudod, Istenem – milyen sok az �rva,

Aki oltalmadat, vigaszodat v�rja.

Leborulva k�rlek: gondod legyen r�juk,

Hiszen szeg�nyeknek nincsen �desanyjuk!



Vigasztald meg �ket �ld� kegyelmeddel,

Nagy-nagy b�natukat takard el, temesd el!

�ldd meg �desany�m j�r�s�t-kel�s�t,

�ldd meg k�nnyhullat�s�t, �ldd meg szenved�s�t!



�ldd meg im�ds�g�t, melyben el nem f�rad,

�ldd meg k�t kezeddel az �desany�mat!

Halld meg j� Istenem, legbuzg�bb im�mat:

K�sz�n�m, k�sz�n�m az �desany�mat!

 Benedek Elek: Kisbaconi temet�ben



Kisbaconi temet�ben

Most van a nap lemen�ben,

R�ver�dik a sug�ra

J� sz�leim sirhalm�ra.



Egykor, r�gen haj de f�ltem,

Ha temet�be l�ptem,

V�ge m�r a f�lelemnek,

“Nagyap��k" ott pihennek.



Testem, lelkem hogyha f�radt,

Ide j�nni �rzek v�gyat,

Ide j�v�k este, reggel,

S besz�lek az �regekkel.



Elmondom, hogy b�rhol j�rok

Minden�tt gondolok r�jok,

H�l�s szivvel, k�nnyes szemmel,

Gyermeki szent szeretettel.



Hogy mit irtam sok-sok k�nyvben,

Tol�k kaptam mind �r�kbe,

S ha szivemben van szeretet



Ez az �k sziv�kb�l eredt.

A forr�s�t minden j�nak

K�sz�nhetem “Nagyap�nak",

Nagyap�nak �s p�rj�nak,

Az �n �des nagyany�mnak.



�h, �ldott f�ld, szent sirhalom,

Sz�lljon re�d csend, nyugalom,

S hogyha p�ly�m megfutottam

�n is itten nyugodhassam.

M�cs L�szl�: A kir�lyfi h�rom b�nata





Amikor sz�lettem, nem jeleztek nagyot

messi�s-mutat� k�l�n�s csillagok,

csak az any�m tudta, hogy kir�lyfi vagyok.

A t�bbiek l�ttak egy sir� porontyot,

de any�m �gy rakta r�m a p�lyarongyot,

mintha babusgatn� a sz�p napkorongot.



Maga adta n�kem �dess�ge telj�t,

�gy aj�nd�kozta anyas�ga tej�t,

hogy egyszer f�ldnek bennem kedve telj�k.

Isten tudja, honnan, pal�stot keritett,

aranyos pal�stot v�llamra teritett,

fejem f�l� �gszin mosolyg�st deritett.



Ma is �gy foltozza ingemet, ruh�mat,

ma is �gy szolg�l ki, f�zi vacsor�mat,

mint kir�lyi ember kir�lyi ur�nak.

Amerre �n j�rtam, k�vek �nekeltek,

mert az �desany�m izent a k�veknek,

szive ment el�ttem el�re k�vetnek.



Amig � van, vigan �ln�m a vil�gom,

nem hi�nyzik nekem semmi a vil�gon,

h�rom b�nat teszi boldogtalans�gom.

Az egyik b�natom: m�rt nem tudja l�tni

egym�st a sok ember, a sok-sok kir�lyfi,

�gy, ahogy az anyjuk tudja �ket l�tni?



A m�sik b�natom: hogyha � majd holtan

fekszik a f�ld alatt vir�gg� foszoltan,

senki se tudja majd, hogy kir�lyfi voltam.

Hogyha minden csillag csupa gy�m�nt volna,

minden tavaszi r�gy legtiszt�bb gy�ngy volna:

kamatnak is kev�s, nagyon kev�s volna.



Hogyha minden foly� lelkemen �tfolyna

s ezer h�la-malom csak zsolt�rt mormolna,

az �n k�sz�netem igy is kev�s volna.

Hogyha a f�ld minden szinm�z�t �tadom,

az o �dess�g�t meg nem h�l�lhatom,

ez az �n b�natom, harmadik b�natom.