|
Kirly Kis Mikls
Egyszer volt, hol nem volt, hetedht orszgon is tl, volt egy hetvenht ves nyrfa. Annak a hetvenht ves nyrfnak a hetvenhetedik gn volt egy hetvenht ves szoknya. A hetvenht ves szoknynak a hetvenhetedik rncban volt egy hetvenht ves kis knyv. A hetvenht ves kis knyvnek a hetvenhetedik oldaln, a hetvenhetedik cikkn volt ez a kis mese, amit el akarok mondani.
Egyszer volt, hol nem volt, hetedht orszgon is tl volt, volt egyszer egy kirly. A kirlynak volt hrom lnya. Minden reggel kiment az erdbe stlni velk. Egyszer feljn egy nagy fekete felleg. Azt mondja:
- Te kirly, add nekem a legnagyobbik lnyodat, mert ha nekem nem adod, elviszem a napot.
Azt mondja a kirly:
- Ha j llek vagy, gyere le, ha rossz llek vagy, tvozz!
Elment a felleg, elvitte a napot.
Msik reggel megint kimentek stlni. Megint feljn egy nagy fekete felleg. Azt mondja:
- Te kirly, add nekem a kzps lnyodat, mert ha nekem nem adod, elviszem a holdat.
A kirly nem adta, elvitte a holdat.
Harmadik reggel, mikor kimegyen a kirly jra stlni, megint feljn a fekete felleg. Azt mondja:
- Te kirly, add nekem a legkisebbik lnyodat, mert ha nekem nem adod, elviszem a csillagokat.
Azt mondja neki a kirly:
- Ha j llek vagy, gyere le, ha rossz llek vagy, tvozz!
Elment a felleg, elvitte a csillagokat.
Na, ht ott nagy sttsg lett, s nagy sttsgben jrtak...
Egyszer Kirly kis Mikls megyen az ccsvel a kirlyudvarra vzrt. Azt mondja az ccsnek Kirly kis Mikls:
- csm, n elhoznm a napot, holdat, csillagokat, hogyha a kirly nekem adn fele kirlysgt meg a legkisebbik lnyt.
Ezt meg a kirly meghallotta. Odahvatta.
- Na, fiam - azt mondja -, ha el nem hozod, amit mondtl, a fejedet levtetem.
- Ht, felsges kirly atym, tessk adni egy lovat, mind a kettnknek kardot, tnak indulunk.
Megindultak, mentek hetedht orszgon. Egyszer elrtek egy ezsterdt. Az erd szln megktttk a lovat, a kisebbik fi ott maradt. gyelt a lra, hogy valami llatok meg ne egyk.
Kirly kis Mikls elment az ezsthdra, rvgott, egy szl deszka leszakadt. Arra megy a htfej srkny, megbotlik a lova. Azt mondja a htfej srkny:
- Kutyk, ebek igyk a vredet, ht esztendeje, hogy ezen a hdon jrok, sose botlottl meg, mi oka ennek?
Azt mondja a l neki:
- Nkem tz, nked vz, mind a kettnknek el kell pusztulni!
Leszllott a lrl a htfej srkny, s azt mondja:
- Kirly kis Mikls, gyere ki a hd all, mert mikor akkora voltl, mint egy klesksnak ezredrszi, akkor tudtam, hogy meg kell veled vvni!
Kimegy Kirly kis Mikls, azt krdi tle a htfej srkny:
- Hogy menjnk? lre vagy kardra vagy botra?
Azt mondja r Kirly kis Mikls:
- Kutya szokott lre, konds pedig botra, vitz pedig kardra!
Kardra mentek.
Addig birkztak, addig vgtk egymst, hogy a vitz levgott hat fejet. Azt mondja neki a htfej srkny:
- Kirly kis Mikls, hagyd meg ezt az egy fejemet, odaadom a csillagokat!
- Na - mondja Kirly kis Mikls -, hol vannak?
- Ott a nyeregpokrc alatt, vedd ki!
Kivette Kirly kis Mikls a csillagokat, levgta a srknynak a hetedik fejt is. Elment az ccshez, elkttte a lovat, mentek tovbb.
Elrtk az aranyerdt, ott megint megktttk a lovat a fhoz,
Kirly kis Mikls elment az aranyhdhoz. Rvgott a kardjval, leszakadt kt szl deszka. Elbjt a hd al.
Jn a tizenngy fej srkny, menne keresztl rajta, megbotlik a lova. Az is azt mondja megint:
- Mi oka annak, hogy tizenngy ve erre jrok, sose brtl megbotlani, s most megbotlottl?
Az a l is azt mondja:
- Nkem tz, nked vz, mind a kettnknek el kell pusztulni!
Leszllott a srkny, s azt mondja:
- Kirly kis Mikls, gyere ki a hd all, mert mikor akkora voltl, mint egy klesksnak ezredrszi, akkor tudtam, hogy meg kell veled vvni!
Kiment. Krdi tle a srkny:
- Na, hogy megynk? lre vagy kardra vagy botra?
- Kutya szokott lre, konds pedig botra, vitz pedig kardra!
Azzal kardra mentek. Addig-addig verekedtek, vagdalkoztak, hogy Kirly kis Mikls annak a srknynak is levgta tizenhrom fejt. Mikor levgta a tizenhrom fejet, azt mondja a srkny:
- Kirly kis Mikls, hagyd meg azt az egy fejemet, odaadom a holdat.
- Hol van? - krdi a legny.
- Ott van a nyeregpokrc alatt, vedd ki!
Kivette Kirly kis Mikls a nyeregpokrc all a holdat, eltette a csillagokhoz, akkor levgta a srkny tizennegyedik fejt is. Elment az ccshez, de nem mondotta, hogy mr a hold is megvan.
Mennek, mendeglnek, gyannyira, hogy elrtk a gymnterdt.
A lovat jra megktttk egy fhoz, Kirly kis Mikls elment a gymnthdhoz.
Mikor odart, rvgott a kardjval a hdra, ott mr hrom szl deszka szakadt le. Elbjt.
Megyen a huszonngy fej srkny, menne a hdon keresztlfele, ht megbotlott a lova annak is. Azt mondja:
- Mi oka ennek? Huszonngy ve rajtad jrok, sose botlottl meg!
Azt mondja a l:
- Nkem tz, nked vz, mind a kettnknek el kell pusztulni!
Akkor leszllott.
- Kirly kis Mikls, gyere ki a hd all, mert mikor akkora voltl, mint egy klesksnak ezredrszi, akkor tudtam, hogy meg kell veled vvni!
Kiment. Krdi a srkny:
- Na, hogy megynk? lre vagy kardra vagy botra?
- Kutya szokott lre, konds pedig botra, vitz pedig kardra!
Addig verekedett a legny a srknnyal, hogy annak is levgta huszonhrom fejt. Mikor levgta a huszonhrom fejt, azt mondja a srkny:
- Kirly kis Mikls, hagyd meg a huszonnegyedik fejemet, odaadom a napot.
Mikor megkrdezte tle Kirly kis Mikls, hol van a nap, azt felelte a srkny:
- Ott van a nyeregpokrc alatt!
Ennek a srknynak hromlb lova volt, de az a hrom lbon is sebesebben tudott menni, mint ms, akinek ngy lba van. Kirly kis Mikls nem kivette a napot, hanem odatette a csillagokat meg a holdat a naphoz a hromlb lnak a nyeregpokrca al. A srkny huszonnegyedik fejt levgta, fellt a hromlb lra, s elment az ccshez.
- Na, csm, most mr megvan a nap, a hold meg a csillagok, mehetnk! - mondta.
Ahogy kifele rtek az erdbl, leszlt egy kis ember egy fa tetejrl:
- Kirly kis Mikls, azt hiszed, a tied a nap s a hold meg a csillag?
- Ht ki?
- Az enym!
Na, ht Kirly kis Mikls fogja magt, felmszik a fra, leveri a kis embert. Az meg, mire flig rt, rugrott a hromlb lra, elment vele.
Kirly kis Mikls elkldte haza az ccst, mondja meg a kirlynak, hogy s mint jrt, meg folytatta egymaga az tjt.
Megy, mendegl szegny fi hetedht orszgon keresztl. Egyszer tallt egy embert. Srt. Krdi tle:
- Ht te mirt srsz, te ember?
- Hogyne srnk - mondja az ember -, ha kinyitom a szememet, keresztlltom a vilgot, s nem ltok tovbb!
- Na, gyere velem, majd lesz mdodban a nzs!
Mennek tovbb ketten. Megint tallnak egy msik embert, az is sr.
- Ht te mirt srsz, te ember?
- Hogyne srnk - mondja az ember -, mikor egyet lpek, keresztllpem a vilgot, s nincsen tovbb hova menni!
- Na, gyere velem, majd lesz mdodban a lps!
Na, ahogy mennek, mendeglnek hrman, megint tallnak egy embert, az is sr.
- Ht te mirt srsz?
- Hogyne srnk - mondja az ember -, mikor ht l fa g mellettem, ht nagy ujjas van rajtam meg ht bunda, mgis majd meg fagyok!
- Na, gyere velnk, majd lesz mdodban a melegeds!
Mennek, mendeglnek tovbb. Egyszer csak elrtk a hzat, ahol a kis csepp ember lakott. Bementek. Az regasszony, a felesge mr tudta, hogy az urt keresik. Adott nekik szllst, de egy szobt befttt, mint a katlant, hogy gjenek meg benne mindahnyan. De ht a fagyos ember szerette, annak nem volt melege, hanem a tbbiek, azok meg akartak slni. Azt mondja Kirly kis Mikls:
- Hallod, te fagyos ember, ne hagyj bennnket meggni, csinlj velnk valamit.
Ht az csak egyet shajtott, egyszeribe olyan langyossg lett a szobban, hogy nem sltek meg.
Reggel, mikor kiengedte ket a vnasszony, azt mondja Kirly kis Mikls Messzinznek:
- Nzzl csak szjjel, nem ltod valamerre ezt a bakarasznyi csepp embert a mternyi szakllval?
- Dehogynem - mondja Messzinz -, a tenger kzepn l egy fzfnak a tetejn.
- Na, lpjl csak rte - mondja Messzilpnek Kirly kis Mikls.
Messzilp tstnt odalpett, a kezre tekerte a csepp ember szakllt, odavitte Kirly kis Mikls el. Az elvette tle a napot, holdat meg a csillagokat, s azonnal fel is engedte a csillagokat az gre, hadd ragyogjanak.
Megksznte a hrom embernek a segtsget, s megindult hazafel. Feleton felengedte a holdat is, s mikor mr gondolta, hogy nem olyan messzire van, felengedte a napot is, hogy napvilgon rjen haza.
Mikor hazart, a kirly nekiadta fele kirlysgt, a lnyt is nekiadta, csaptak egy nagy lakodalmat, s mg ma is lnek, ha meg nem haltak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
